2015. november 25., szerda

címnélküli

Annyira érdekes hogy az életben az emberek jönnek mennek és csak később vesszük észre hogy az a rövid idő ami jutott mennyire fontos is volt. Egy pillanatnyi öröm amit később akkor  már megbántam, de most évekkel később megint előjött mert megjelent, és ez rádöbbentett hogy igenis jó volt akkor. Mert azt éreztem hogy azt kell tennem ami jól esik, és ez teljesen megváltoztatta a dolgokat. Amit egyszer élvez az ember azt később nem szabad megbánni. Mert akkor és ott ez helyesnek tűnt és boldoggá tett, ennél nincs fontosabb.   Annyi minden történik és olyan gyorsan hogy nincs idő észrevenni sokszor azt amiért érdemes lenne megállni és harcolni, mert igen, könnyebb tovább menni mert hogy ' úgyis lesz még ilyen alkalom". Beszélhetünk most emberekről, kapcsolatokról.
Azok a kora hajnali  beszélgetések rosé-tól virulva, mínusz fokokban a teraszon egy-szál pólóba két cigi közt, az ilyen élmények amik igazán számítanak. Mert ilyenkor nem érezzük annak a súlyát hogy megfázunk, ilyenkor távol vagyunk a valóságtól, ilyenkor nincs értelme semminek, de mégis így a jó. Azokat az emlékeket kell gyűjteni amik hozzá tesznek valamit az életedhez, ezért kell kilépni a komfort zónádból, mert minden  jó dolog ott történik.
Bár korábban is megtanultam volna ezt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése